Horváth Henrik (művészettörténész)
Horváth Henrik | |
Született | 1888. április 3.[1][2][3] Szászhermány |
Elhunyt | 1941. január 15. (52 évesen)[2][3] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | művészettörténész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Horváth Henrik (Szászhermány, 1888. április 3. – Budapest, 1941. január 15.)[4] művészettörténész, az MTA levelező tagja (1940).
Családja
[szerkesztés]Horváth Péter községi jegyző, helytörténész és Boltsess Katalin fia. Felesége Kubelka Anna. Leánya Horváth Annemarie; fia Horváth Harry.
Életútja
[szerkesztés]Tanulmányait Lipcsében, Münchenben és Bécsben végezte. Ezt követően a budapesti egyetemen szerezte meg doktori oklevelét. Az első világháborúban a szerb, az orosz és az olasz fronton harcolt 1918-ig. 1919 és 1922 között a Futura cég tisztviselője volt, majd 1922 és 1925 között Olaszországban végzett művészettörténeti kutatásokat olasz állami ösztöndíjjal mint a Római Magyar Történeti Intézet tagja. 1922-től 1929-ig a Fővárosi Múzeum segédőre, 1929-től 1935-ig őre, 1935 és 1937 között osztályigazgatója, majd 1937 és 1941 között a székesfővárosi múzeumok központi igazgatója. 1930-tól 1937-ig a Pázmány Péter Tudományegyetemen mint magántanár működött, 1937-től 1941-ig a középkori művészet címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. Halálát gyomorrák okozta.
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Buda a középkorban (Bp., 1932)
- Pannoniai antik elemek továbbélése román épületplasztikánkban (Pécs, 1935)
- A magyar szobrászat kezdetei (Bp., 1936)
- Zsigmond király és kora (Bp., 1937)
- Budapest művészeti emlékei (Bp., 1938)
- Középkori budai fejek (Bp., 1941)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06526.htm, Horváth Henrik, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 18/1941. folyószáma alatt.